Nyugat-Mezőföld északi részén, útfaluból kialakult, többutcás, szalagkertes település. A község központi belterülete feltöltött pleisztocén eróziós völgyben fekszik 169 m tengerszint feletti magasságban.
A község nevének eredetét illetően a vélemények megegyeznek abban, hogy nem a Jenő személynévből származik, hanem az ómagyar törzs itt megtelepedett töredékének emlékét őrizte meg. A község első okleveles említést 1257-ben találjuk Villa (falu) Jenev alakban. Egy 1263-as oklevélben Villa Jenev néven szerepel. A török hódoltság előtti falu a XVIII. században lakatlan puszta, 1770-től 1861-ig Nádasdladányhoz tartozott. 1861-től kisközség a székesfehérvári járásban, 1950-ben önálló tanácsú község lett.
1954: a népi együttes létrejötte. A jenői népszokások gyűjtését az 1950-es években kezdték el. 1954. július 4-én "jenői népművészeti napokat" tartottak, melynek kiemelkedő eseménye volt a 30 párból álló tánckar bemutatkozása (lakodalmas, üveges tánc, gyors csárdás, férfiak tánca, asszonyok tánca, papok tánca), továbbá citera és szólóénekek bemutatása.
Ground Ferenc (1907) : Megüzenem a kaposvári uraknak / 1965 Jenő
A jenői viselet az 1950-es években még az "élő hagyományok"-hoz tartozott: - a lányok jenői szabású rózsaszín brokátselyemből készült ruhát viseltek, a férfiak mizlis elejű inget, ezüstgombos lajbit, sötétkék ellenzős nadrágot, kemény szárú csizmát és keskeny karimájú "gyenei" (jenői) kalapot viseltek. A község lakóinak a legutóbbi időkig sajátos népszokásai, táncai voltak, népviseletük több darabját az István Király Múzeum néprajzi gyűjteménye őrzi, az asszonykórus napjainkban is viseli.
A település megközelíthető közúton: a 7-es úton Polgárdiig, onnan tovább északra, vagy Nádasdladány központjában letérünk délre. Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90%. Vezetékes gázzal: 75%. Burkolt (portalanított) utak: 100%. Szennyvízcsatornával ellátott lakások: 50%. Intézmények: általános iskola, Óvoda, művelődési ház, sportpálya, orvosi rendelő, gyógyszertár, fogorvos, egészségház.
A római katolikus templom 1995-1999 között épült, építését a veszprémi érsekség irányításával az önkormányzat a helyi lakosság, a hazai és külföldi hívek támogatása segítette. Az építkezés irányítója Nagy Károly plébános volt. 1999. november 6-án munkás Szent József tiszteletére dr. Márffy Gyula veszprémi érsek szentelte fel. A milleneum tiszteletére a 2001. évben emlékpark, játszótérrel pihenőpark épült.
A község nevezetessége a kőkereszt, melyet a jenői szőlősgazdák emeltek 1832-ben.
Körmendi Gitta:
KISFALUMBAN
Otthonomra leltem a Természet ölén,
hol gyermeki álmom rendeződött körém.
Újak a szomszédok, másabbak a házak,
ám a föld illatát nem találom másnak.
Ismerős a fű, fa, valamennyi virág,
a muskátlis-szemű, tiszta, komoly világ.
Kazlaknak illata, kutyák ugatása,
mindennapok igaz, egyszerű varázsa.
Itt a szél nem görget unottan szemetet,
mert a kéményfüstbe beletekeredett.
Életről mesélnek a baromfi hangok,
paprikafüzéres, szélsöpörte gangok.
Sárgulón zizzen a kukorica szára,
diófa árnya ül a kút kávájára.
Itt az ősz szüretel, arat, betakarít,
nem a divat színe az, mi eligazít.
Hittel köszöntenek jó napot kívánva,
búcsúnál sem szégyen, az, hogy "Isten áldja!"
Értéke van annak, amit a föld termett,
zöldségeknek ásnak, nem egymásnak vermet.
Itt élek most újra hová visszavágytam,
mert itt vagyok otthon ebben a világban,
hol igaz az igaz, nem reklámhangzatos,
hol még nem lepi por a fényes harmatot.
Körmendi Gitta: A fény csodája c. Bodnár István Irodalmi-, Művészeti Díj ARANY Fokozatával kitüntetett verseskötet
Jelenlét 2000’ Könyvkiadó 2006.