Időjárás

Felhőkép
Felhőkép

Hőtérkép
Hőtérkép

UV térkép
UV térkép
Pontos idő


Táncmulatságok Jenőben 1930-as évekbenRezesbanda 1930

A jenőiek nagyon szerettek nótázni, táncolni. Ünnepi alkalmakkor: húsvét, pünkösd, karácsony másnapján, Katalin-napon, búcsúkor, húshagyókedden, majd 1945-től kezdve szilveszterkot is voltak táncmulatságok. Ismert volt a májfatánc, az aratóünnep, táncoltak a tollfosztóban és kendertipróban: mindenközös összejövetel alkalom volt egyúttal a nótázásra-táncra. A legjelentősebb táncalkalkom a lakodalom volt. De a fiatalság vasárnap délutánonként is mindig összejött táncolni és a bálok is ehhez kapcsolódtak.

A bálokon rezesbanda játszott. A zenészek szerződtetése és költségeik fedezése a vendéglős feladata volt. A legények és a lányok külön érkeztek a kocsmába, azaz a tánchelyre. A fiatalok a táncokat az öregektől lesték el. Tánctanító, emlékezetük szerint egyszer volt a faluban, a két világháború között.

A táncot a lányok kezdték el karikázóval, csárdással. A legények később kapcsolódtak be a táncba. A bálba a legények a szülőktől kérték el a lányokat. „A legények bent voltak a kocsmában, a lányok meg kint álltak a kocsma előtt. A lányok kor szerint álltak, és mi úgy választottunk közölük.

Úgy 15-16 évesek voltak a legfiatalabbak. Amikor a zene megszólalt, akkor nem mentünk oda felkérni a lányokat, mint ahogy a mai fiatalok, és nem is mondtuk hogy ’Légy szíves, gyere be’, hanem messziről, a kocsmaajtóból kiáltottunk, hogy, Gyere be Julcsa, vagy Kati, vagy akit választottunk, annak a nevét. Napnyugodtig táncoltunk. De ha a zene abbamaradt, akkor a lányoknak ki kellett menni a kocsmaajtóba…” A legények, váljék jóra, vagy csak ’váljék’-kal köszönték meg a táncot, és ahol éppen abbamaradt a zene, otthagyták a lányokat, akik a következő táncig egymás között beszélgettek, vagy a falnál álltak a táchelyiségben, de nem ültek le.

A bálok alkalmával a kislegények és a nagyobb lánykák (13-15) évesek elmehettek megnézni a nagyobbak mulatságát, és a kocsmából kiszűrődő zene ütemére az udvaron egymás között táncolhattak. Általában 17 évesek voltak a fiuk, amikor legénnyé avatták őket. Megbeszélték az öregebb legényekkel, hogy melyik napon mennek együtt a kocsmába. A legénykék hozatták a bort. Ez a közös mulattság a 17. Életévüket betöltött fiatalokat a továbbiakban feljogosított, hogy a többi legényhez hasonló életmódot folytassanak. A legényavatás egyéb szokásaira a legidősebbek emlékeznek. A felszabadulás elött Jenőn három kocsma volt.

Bálba a lány egyedül nem mehetett be. Napnyugtakor igyekeztünk, hogy azzal a lánnyal menjünk el, akit választottunk. Elmentünk a szülőkhöz, kikértük a lányt estére, még ott is vacsoráltunk. Visszamentünk a bálba, onnan éjszaka 2-3 órakor vittük haza a lányt.

Ha már valaki választott magának lányt, akivel komolyabb szándékai voltak, akkor a legények azt a legényt kérdezték meg, és nem a lányt, hogy táncolhatnak-e vele?

 

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Arhívum

Régebbi bejegyzések, az adott hónapban

Képek tipp

SSA43961 farsang, 2010. 024 farsang, 2010. 022
Itt levelet küldhet az Önkormányzatnak !

Hírkereső